A Sony már pár nappal korábban elhúzta a mézes madzagot egy olyan új fényképezőgép közelgő bemutatójáról, amiről igazból már mindent megtudtunk előre a pletykákból, de a marketingosztály már teljes szamuráj harci díszbe felöltözve, kivont pengével vérre szomjazott. Így a nagyot mondások minisztériumától kölcsönvett munkaerővel kiegészülve egy új koncepció leleplezését ígérték.

  • Sony E-bajonett
  • 24,2 megapixeles Full-Frame CMOS BSI szenzor
  • 5-tengelyes szenzor stabilizáció (IBIS)
  • Időjárásálló váz
  • ISO 100 – 51200 érzékenység (kiterjesztve: 50 – 204800)
  • 693 mezős hibrid PDAF-CDAF fókuszrendszer
  • -4 EV-ig érzékeny AF
  • 2,36 millió képpontos EVF (0,59x nagyítással)
  • 10 fps sorozatsebesség fotó módban
  • Kihajtható, szembefordítható LCD képernyő
  • 4K UHD videó (max. 30 fps)
  • Full HD videó (max. 120 fps)
  • S-Log, S-Gamut, HLG (Hybrid Log Gamma) támogatás
  • Felhallgató és mikrofon csatlakozók
  • 1 db SD (UHS-II) kártyahely
  • NP-FZ100 akkumulátor
  • 1800 dolláros ár (csak váz)

Már az elején itt egy spoiler: Az A7C egy kompaktabb A7 III lett, némi olcsósítási próbálkozással együtt. Ez alapvetően nagyon jól hangzik, hiszen az A7 III egy eleve remek ár/érték arányú full-frame szenzoros MILC, de nagyon alaposan át kell hozzá gondolni a vásárlási preferenciákat és azt, hogy a 10%-al alacsonyabb ár miatt megéri-e az A7C-t választani.

Oké, szóval ez olyan, mintha az A7 III-at az APS-C vázak méretére és tömegére próbálták volna összenyomni, ami aránylag jól is sikerült, ráadásul a fekete-ezüst változat még kifejezetten szexin is mutat. Négy lényeges területen lett más az A7C:

  • Teljesen kihajtható LCD képernyő vlogoláshoz, szelfizéshez
  • Kisebb nagyítású, egyszerűbb EVF a kompaktabb váz kedvéért
  • Kettő helyett csak egyetlen SD kártyahely
  • Jelentősen visszafogottabb kezelőszervek (csak egyetlen programozható funkciógombbal)

Egyéb területeken, mint az AF rendszer, megapixelek száma, videó módok nincs igazán eltérés, aki ezt a gépet főleg videózásra, azon belül is önmaga szerepeltetésére szeretné használni, alighanem sokkal jobban is jár vele, mint az A7 III-mal, már csak az LCD képernyő miatt is. Fotózásra viszont sokkal fapadosabb lett a megnyirbált és “amatőrösebb” kezelőszervek miatt. Láttunk már ilyen koncepcióra felhúzott gépeket? Persze, de talán eddig nem pont ebben az árkategóriában és nem full-frame szenzorral.

Ezért fontos vásárlás előtt átgondolni, hogy azért a 10% spórolásért megéri-e lemondani az A7 III előnyeiről, mint a felnőttesebb kezelőszervek, dupla SD kártyahely vagy a jobb EVF. Ráadásul azért zseniális a Sony által felállított dilemma, mert ha az A7C megszorításai nehezen lenyelhetők, akkor szinte pár fillérrel drágábban az eredeti A7 III a legjobb alternatívája neki. Ördögi.