Bud Spencerként rúgta rá az ajtót a Micro 4/3 közösségre az Olympus OM-D E-M1X, mely komoly technológiákat zsúfol bele egy ettől az ökoszisztémától szokatlanul nagy vázba. A létjogosultsága viszont inkább a Canon 1DX II és a Nikon D5 vázakhoz hasonlítva vizsgálható meg, ugyanis velük száll versenybe jóval kompaktabb kivitelben. 

Az említett Canon és Nikon vázak a gyártóik zászlóshajói, ahogy az E-M1X is az Olympus számára. Közös bennük az, hogy mindegyik a sebességre van kiélezve, beépített portrémarkolattal vannak felfegyverezve és igazi igáslovak egy nagyon speciális területen. Csakhogy az Olympus a másik két gyártótól eltérően egy fele akkora szenzorral próbálja megcsinálni a nagy mutatványt.

  • 20,4 megapixeles Micro 3/4 szenzor OLPF nélkül
  • Dupla TruePic VIII processzor
  • 121 mezős keresztszenzoros AF rendszer
  • ISO 200 – 25600 érzékenység (kiterjeszthető ISO 64-ig)
  • 18 fps sorozat követő AF mellett
  • 60 fps sorozat rögzített AF mellett
  • Objektív + szenzor stabilizálással akár 7,5 fényérték előny
  • 50 megapixeles nagyfelbontású mód kézből
  • 80 megapixeles nagyfelbontású mód állványról
  • Live Bulb / Live Time (akár hosszú exponálásnál is folyamatos élőkép)
  • Dedikált szenzor a részletes metaadatok gyűjtéséhez (GPS, hőmérséklet, légnyomás, irányszenzorok adatai)
  • 4K UHD (100 Mbps), Cinema 4K (237 Mbps) videó, OM-Log400 mentés
  • Full HD videó 120 fps-ig (200 Mbps)
  • Időjárás álló váz, akár mikrofon és fejhallgató csatlakozásakor is (csepp, por és fagyálló -10°C-ig)
  • 400.000 ciklusra tervezett mechanikus zár
  • Beépített Live ND (1 és 5 fényérték közötti ND hatás)
  • Dupla UHS-II kártyahely
  • Dupla akkumulátor (egy feltöltéssel 2580 fotó), töltés és táplálás USB csatlakozón keresztül is lehetséges
  • 999.990 Ft ár (csak váz)

Az E-M1X gyakorlatilag olyan, mintha az E-M1 II-t elküldték volna gyúrni, jóval nagyobb lett (elsősorban a ráépített portrémarkolat miatt), több területen is fejlődött, de az alapok hasonlóak. Micro 4/3-hoz képest ez a gép nagy és nehéz, de ha a DSLR konkurenciát nézzük, akkor viszont jóval könnyebb, nem beszélve az objektívekről, melyek szintén jelentősen könnyebbek és kisebbek tudnak lenni. Emellett árbeli előnyt is megpróbál bevetni: Kevesebb mint a felébe kerül egy 1DX II-nek vagy D5-nek.

Jól látható, hogy az Olympus hova szánja az E-M1X-et: Azoknak, akik a csúcs DSLR-ek komoly természetfotós, sportfotós teljesítményét kérik agyonüthetetlen páncélban, de nem árt ha a felszerelés (ide értve az objektíveket is) jóval könnyebben cipelhető, hogy a sajgó gerincoszlop is fellélegezhessen. Már csak az a kérdés, hogy ez a réteg hajlandó-e lemondani a Full Frame szenzorról. Kockázatos lépés ez az Olympustól egy olyan piacon, amit a Full Frame MILC-ek berobbanása tematizál manapság.