Teljesen érthetetlen dolog történt néhány napja: Valaki feltette a kérdést, hogy a fenti fotón látható ruha milyen színű, mert nem tudja eldönteni. Ebből villámgyorsan egy olyan vita alakult ki, melyhez rövidesen többtucatnyi híresség is csatlakozott, hála annak, hogy az interneten bármilyen marhaság ötször kerüli meg a Földet egy másodperc alatt. Ma már százezrek vitatkoznak rajta világszerte és a jelenség mémmé változott. Mi azonban megadjuk a választ arra, hogy miért nem tudja senki eldönteni milyen színeket is látunk.

Teljesen érthetetlen dolog történt néhány napja: Valaki feltette a kérdést, hogy a fenti fotón látható ruha milyen színű, mert nem tudja eldönteni. Ebből villámgyorsan egy olyan vita alakult ki, melyhez rövidesen többtucatnyi híresség is csatlakozott, hála annak, hogy az interneten bármilyen marhaság ötször kerüli meg a Földet egy másodperc alatt. Ma már százezrek vitatkoznak rajta világszerte és a jelenség mémmé változott. Mi azonban megadjuk a választ arra, hogy miért nem tudja senki eldönteni milyen színeket is látunk.

Már a fotó is el van rontva

Az egész balhé ékes bizonyítéka annak, hogy miért okozhat fejfájást az, hogy általában teljes sötétség honol a fejekben a színmenedzsment kapcsán. Ha akkurátusan akarunk színeket visszaadni digitális technikával, akkor fontos, hogy a rögzítés, feldolgozás és megjelenítés is megfeleljen a színhelyesség követelményeinek. A fénykép mobiltelefonnal készült, rossz fényviszonyok között, elbaltázott fehéregyensúllyal. Ezzel rögtön az elején a töredékére csökkent az esélye, hogy a színeket helyesen azonosíthassuk. A mobiltelefonok önmagukban nem feltétlenül rosszak a színreprodukcióban, de kevés fény mellett, különösen műfényes megvilágítással és pontatlan fehéregyensúllyal már alaposan feladják a leckét.

Alkalmatlan monitoron nézed

Az átlagos vásárló fejében az van, hogy egy monitor, televízió vagy mobiltelefon képernyője akkor ad szép színeket, ha szinte csöpög a sziruptól és egy LSD-t reggeliző hippi álmainál is ragyogóbb színeket produkál. Persze ott van az a típus is, akit meg egyáltalán nem izgat az egész, már az is elég ha formákat felismernek a kijelzőn, így egy fakó, rossz betekintési szögekkel rendelkező, abszolút nem színhelyes laptop képernyővel is beérik.

Valamennyi képernyő színreprodukciója leírható azzal, hogy a szabványokban meghatározott színtereket milyen arányban fedik (ezt általában százalékban szokás megadni, pl: AdobeRGB 98%). Általánosságban elmondható, hogy még átlagos internezőnek is bőven elég egy 100% közeli sRGB fedés, hogy aránylag pontos színeket lásson. A másik fontos feltétel a kijelző betekintési szöge: Minél szűkebb, annál jobban torzulnak a színek ha nem tökéletesen szemből nézzük a megjelenítőt. Látunk is egy magyar kommentelőt, aki már megtette ezt a felfedezést, de nem biztos, hogy tudatosult is benne.

Jó monitoron, de rosszul nézed

Tegyük fel, hogy van egy monitorunk, ami képes megjeleníteni kellően széles színteret ahhoz, hogy az emberi szem biológiai adottságaihoz mérten aránylag pontosan megállapítsunk színeket. Még ezt is tönkre tudja vágni, ha a monitor kalibrációja elmarad vagy egyenesen félre van kalibrálva, túlságosan ragyogók, természetellenesek a színek. A gyártó általában úgy rakja ki a polcra a terméket, hogy azt mindenképpen érdemes kalibrálni (abba most nem megyünk bele, hogy amúgy sem lenne értelme előre belőni a színeket). Ezt leginkább műszerrel érdemes megtenni, ma már egészen olcsón is vásárolhatunk ilyet (pl: Colormunki Smile), vagy kalibráltathatunk pár ezer forintért szakemberrel.

A referencia hiánya

Persze még a rossz fotó, rossz monitor ellenére is lehetséges lenne a színazonosítás, ezekre találták ki a referenciaként használható színmintákat. Ezek legegyszerűbbje egy abszolút fehér felület, amit a fehéregyensúly beállítására használunk, de ennél már jóval komplexebb lehet egy ColorChecker, mely több színmintát is tartalmaz. Ezt a divatfotósok széles körben használják, hiszen nem csak a fehér, szürke és fekete pontok határozhatók meg a segítségével.

Itt még képbe jön a Pantone is, mely nem csak nyomdai referencia skálákat árul, hanem a Fashion + Home sorozat kifejezetten a divatszakma számára lett kitalálva, szintén referenciának. Látható tehát, hogy a referenciákkal még egy elbaltázott fotó esetén is lehet valamennyit menteni, de azért érdemes lehet a „milyen szín ez itt” kérdés feltevése előtt alaposan átgondolni, hogy megvan-e a lehetőségünk erre valóban helyes választ kapni.