Néhány nappal ezelőtt elhunyt az egykori Kodak mérnök, aki a róla elnevezett Bayer-szűrő feltalálója volt. Sikeresen áthidalta a monokróm, azaz fekete-fehér és a színes digitális fényképezés közötti szakadékot, amivel a vizuális kommunikáció újabb forradalmát idézte elő. A mérnök 83 éves korában távozott el tőlünk és hagyatéka ott lapul szinte valamennyi fényképezőgép és mobiltelefon kamerájában.

Néhány nappal ezelőtt elhunyt az egykori Kodak mérnök, aki a róla elnevezett Bayer-szűrő feltalálója volt. Sikeresen áthidalta a monokróm, azaz fekete-fehér és a színes digitális fényképezés közötti szakadékot, amivel a vizuális kommunikáció újabb forradalmát idézte elő. A mérnök 83 éves korában távozott el tőlünk és hagyatéka ott lapul szinte valamennyi fényképezőgép és mobiltelefon kamerájában.

De mi is az a Bayer-szűrő? A Kodak 1976-ban mutatta be a Bryce Bayer által kidolgozott szűrőt, mely lehetővé tette, hogy az addig csak fekete-fehér fotók készítésére alkalmas CCD meg tudja különböztetni a filter által megkülönböztetett színeket. A szenzor egyes pixelei csak fényintenzitást mérnek, így alakul ki a monokróm fotó, de ha a szűrőt alkalmazzuk, akkor a fényspektrum csak bizonyos színeit engedik át magukon. Maguk a pixelek ezt követően is csak fényintenzitást mérnek, de csak a hozzájuk rendelt színt kapják meg, így a vörös szűrővel csak a vöröset, zöld szűrővel csak a zöldet és így tovább. Ritkább esetben a három alapszíntől eltérőeket is használnak, de a fényképezésben és videózásban használt szenzorok legtöbbje RGB Bayer-szűrővel rendelkezik. Egy 2×2 pixeles területet nézve a színek megoszlása általában R-G-G-B (persze láttunk már más felépítést, de ez a legelterjedtebb). A zöld szín azért szerepel többször, mert az emberi szem erre a legérzékenyebb, valamint szükség van rá a kontraszt miatt.

Byrce Bayer és a Kodak hagyatéka örök. Ez a találmány segített, hogy a digitális fényképezés alternatívája lehessen az analóg fotónak és újabb kommunikációs forradalmat szabadítson a világra. A Kodak által a fotográfiában és fotóiparban betöltött meghatározó szerepet jól példázza, hogy a vizuális kommunikáció korábbi hatalmas robbanását is ők idézték elő a tekercses filmmel és a mögé kidolgozott üzleti modellel. Bryce Bayer neve joggal kerülhet fel a legnagyobb feltalálók dicsőségfalára, ugyanis találmánya forradalmasította a televíziózás, újságírás valamint művészet világát és ez a fajta kommunikációs forma napjaink legelemibb szereplőjévé vált.


Warning: require(/web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-content/plugins/td-composer/legacy/Newsmag): failed to open stream: Success in /web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-includes/comment-template.php on line 1532

Warning: require(/web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-content/plugins/td-composer/legacy/Newsmag): failed to open stream: No such device in /web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-includes/comment-template.php on line 1532

Fatal error: require(): Failed opening required '/web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-content/plugins/td-composer/legacy/Newsmag/' (include_path='.') in /web/htdocs3/printscreenhu/home/www/wp-includes/comment-template.php on line 1532
WordPress › hiba

Súlyos hiba történt a webhelyünkön.

További információ a WordPress hibák megtalálásáról.